Mecsek kincsei

Csodás felüdülés részesei lehettünk a Mecsekben. Szemet gyönyörködtető táj, energiát adó fák, műemlékek, friss levegő.
A bográcsozáshoz tökéletes hátteret adott az Árpád-kori alapra épült XIV. századi kistemplom Mecseknádasdon. Este kivilágították, melyről sajnos nem készült fénykép, de biztos visszatérünk még ide, és akkor pótoljuk.

A faluban picit lehervadt a számról a mosoly a pusztuló műemlék láttán.

"Klimó György pécsi püspök 1751 és 1753 között építtette fel - a délre néző domboldalon - a barokk stílusú nyaralót. Az épületet később iskolaként, illetve könyvtárként hasznosították. A 20. században oktatási intézményként használták az épületet. Az új iskola megépítése óta üresen áll, majd visszakerült egyházi tulajdonba. A kastélyt - Klimó György utóda, Scitovszky János pécsi püspök meghívására - a világhírű komponista, Liszt Ferenc is felkereste. Útban Pécs felé1846. október 24-én itt szállt meg a művész, és itt komponálta a Pécsi Dalárda számára első magyar férfikari művét. Garay János Patakcsa című költeményére. Varga Imre Liszt Ferenc-mellszobra és a kastélyban Gebauer Ernő falfestménye őrzi e látogatás emlékét (?). A kastélyhoz arborétum is tartozott, melynek pusztulása a Pécs-Budapest közti út megépítésével kezdődött. A út kettészelte a gyönyörű kertet. A kastély kerítéssel lezárt, rossz állapotban van, ablakait betörték. A kastély falán emléktábla található a következő szöveggel:

E házban éjszakázott Liszt Ferenc a világhírű magyar zeneköltő Szekszárdról Pécsre utaztában 1846 október 24-én. Ekkor írta férfikarénekét Garay Jánosnak "A pataknál" című versére. Ez volt első szerzeménye magyar szövegre. 1870. szeptember 24-én ide újból visszatért."

Ezt a táblát nem láttam, sem belépést tiltót. A kerítés letaposva, bárki könnyűszerrel bejuthat. A kerttel szomszédos iskola tanulói talán még bújócskázni is szoktak a kétszintes házban. Avagy netán a tulajdonos egyház őrt állít ?? Nem gondolom, hiszen akkor ezt a tanítási szünetben is meg kéne tennie, amikor sok gyerek egyedül unatkozik otthon e kis faluban....

Volt ideje áttörni a tetőt a kis fának :

Így is gyönyörű, de jobban örülnék, ha volna pénz a nemzeti örökségünk megóvására.

Német nemzetiségi tájház, melynek kulcsát az egy sarokkal odébb lakó gondnoktól kell elkérni, de este már nem illett volna megzavarni az otthonában, ezért csak az ablakon kukucskáltam be. 1891-ben épült.
"A településre a török hódoltság után, 1718-ban telepesek érkeznek Rajna mentéről,Hessen tartományból, Elzász-Lotaringiából és Stájerből."

Hosszúhetényből habozás nélkül és kitartóan gyalogolva az erdőn át, elnyerjük méltó jutalmunkat.

Egyébként kitáblázva sehol sincs és kocsival csak engedéllyel szabad behajtani. Egyszóval ennél jobban nem lehet elrejteni a püspökszentlászlói kastélyt és arborétumot. A kastély zárva van, nem látogatható, de kívülről is megkapó szépségű, copf stílusban épült. A kert bejárásáért fejenként 100 Ft-ot kell bedobni a becsületkasszába. 

"Püspökszentlászló a Zengő hegy északi oldalának szűk völgyecskéjében, a Kelet-Mecsek tájvédelmi körzetben található település.  A monda szerint Szent László királyunk egy vadászat alkalmával, a hirtelen kitört vihar elől a környék egyik barlangjában keresett menedéket, melynek helyén hálából később kis kápolnát építtetett. Ez az építmény lett a település alapja. A falu nevét először 1235-ben, egy adománylevél említi. A „Püspök” előtag azt jelzi, hogy a falu évszázadokig a pécsi püspök birtoka volt. A török hódoltság alatt a falu teljesen elnéptelenedett. 1760 körül érkeztek az első német telepesek. Fekvése miatt csak az út egyik felére tudtak lakóházakat építeni.
Ma a falucskában 32 telek van, jórészt eredeti állapotban megőrzött parasztházakkal és rendezett udvarokkal. Püspökszentlászlón ma már újra több mint 20 állandó lakó él.

A nyári kastélyt 1797-ben Esterházy Pál László pécsi püspök építtette a falucska végén. Az egykori püspöki nyaralóban tartották házi őrizetben Mindszenty Józsefet 1955. július 17-november 1. között. Később itt volt rab Grősz József érsek is.
A csodálatos építményt hatalmas ápolt, hat holdas arborétum veszi körül, melyet Hettyei Sámuel püspök létesített. A parkban 25 fajta fenyőfa és 80 fajta egyéb növény található.  A 20. század elején Zichy Gyula pécsi püspök az arborétum mellett vadasparkot is létesített dél-európai dámszarvasokkal, ezeket azonban az első világháború után a megszálló katonák elpusztították."

 Ugye senki sem gondolta hogy ezt kihagyom ?? :-)))

Kifele autózva a faluból az egyik ház előtt kitéve hokedli, rajta kimérve egy kiló szilva 100,- Ft-ért és egy üvegcse a pénznek. Szívünk annyira megtelt hálával, hogy kétszáz forintot fizettünk, úgyhogy így már anyagilag nem érte meg, viszont jó érzés volt :-) Ja, természetesen kaptunk nyugtát !

Következő úticélunk Pécsvárad.
A vár pénztárában szimpatikus hetvenes úr, Dr. XY az anyagiak elintézése után nem ereszt üres fejjel utunkra, hanem nagyon kedvesen és röviden vázolja a vár történetét, s látszik az arcán, hogy nem csak a történelemben találja meg az örömöket, hanem a jelenben is.

"A pécsváradi bencés apátság, 
Trónra lépése előtt, 998-ban ezt adományozta Szent István az egyháznak. Az altemplom apszisában található freskó Árpád-kori művészetünk egyik legkorábbi emléke (1158).

A vár észak-nyugati szárnyán a földszinten található a Géza fejedelem korabeli udvarház korjelző lőrésszerű ablakaival. Az 1212-ben Rómából a koronát elhozó Asztrik volt a monostor első apátja.

A középkori felvonóhídon, a farkasverem felett lép ma a látogató a X. századi monostor területére. Jobbról a monostor, balról annak kápolnája, az előterében múzeum található. Továbbá a monostor épségben megmaradt egyik temploma a X. század végéről. A monostor további részeit az udvaron, a romkertben szemlélhetjük: nagyméretű gótikus csarnoktemplomhoz vezet a lépcsőfeljáró a kapubejárattal szemben. A templomhoz oldalról kápolnák csatlakoznak. A templomtól délre a XIV. században kerengős gótikus kolostort alakítottak ki. Látható az 1351-ben épült nagyméretű apáti palota első szintje, továbbá a gótikus kolostor közösségi helyiségei. A monostort már alapításától fogva várszerűen megerősítették. Erről nevezték a helyet Váradnak, Pécsváradnak. Több bástyája közül a legkésőbb, a török ellen 1490-es években épített torony maradt meg. A török ideérkezte, 1543 júniusa előtt a kolostorvárat utolsó apátja, Martinuzzi Fráter György felrobbantatja, s ekkor megsemmisülnek az udvaron álló pompás építmények. A török után Közalapítványi Uradalmi központ lesz a vár, megtartják és kiegészítik a középkori alapú várfalakat. Jelenleg múzeum és szálloda. "

Belépők: felnőtt: 500,-Ft, diák,nyugdíjas: 250,-Ft

 A kis kápolna kövét István király is taposta.

Restaurálás nélkül is élénk színben megmaradt freskó :

 Meghatottságtól remegő kézzel készült a kép :

Akik 250,- Ft-os belépőt vehettek, azoknak ezt a kőt tilos megtekinteni !!

Szerintem ezek kézzel felrakott edények :

A X. századtól kézi-, majd a XIV. századtól álló tengelyű korongon alkottak a magyarok.

És megint rácsonállok.

Ellátni Toscana-ig :-))

A Zengő legmagasabb pontja 682 méter.

5,7 hektáros mesterséges tó Szálkán. Horgászparadicsom és elkerített részén strandolási lehetőség. A felszínén a vizipókok táncot lejtettek a tiszteletünkre. Az előadásról kép- és hangfelvételt tilos készíteni ! :-))

(Az idézőjelek közötti, dőlt betűs szövegek a Wikipédia és a települések honlapjairól kimásolt információkat tartalmazzák.)