szia, örülök hogy látod: Budapest100 (Budapest részletek 1)

A város(ok)ban járva éberen egyszerre szoktam nézegetni a házak homlokzatát, a kirakatokat, az ember és bicikliveszélyt, s legalul a kutyaszart. Ezért üdvözöltem a Kortárs Építészeti Központ kezdeményezését, melynek köszönhetően két napra megnyitotta kapuit a látogatók előtt számos épület Budapesten. És külön köszönet azoknak a fiataloknak, akik vállalták az idegenvezetést és előadást tartottak.

***

10 percig bóklásztam körben a téren, míg végre megtaláltam : a Teleki tér 1-2 számú ház az Erdélyi utcában van, amit Bauer Sándor utcának hívnak, mert az erdélyi nem volt elég jó. (A Wikipédia szerint Bauer Sándor az emberi jogok eltiprása és a kommunista önkény ellen való tiltakozás jeléül öngyilkosságot követett el.) Ide azért jöttem, hogy felmenjek a háztetőre. Sajnos a felhős idő miatt nem nagyon lehetett messzire ellátni. Persze amint lemásztam kisütött a Nap, de nem sokáig.

A távolban feldereng a Budai Vár:

***

Útközben a Népszínház utcában egy homlokzat:

***

Népszínház utca 19. keskeny telekre épült ház. A félkörív-motívum a ház belső kivitelezésében is visszaköszön, aholis az emeleti udvari lakások ablakos oldalai íveltek. Nekem nagyon tetszett.

Belül, a bejárat fölött. Még lámpa is van benne:

Vidám:

Szép kiképzésű lépcsők - baromi ötletesen fotózván - tükröződnek a királykék falicsempékben:

***

Az Üllői út 32 és a Mária utca 54 közös udvarral rendelkezik, mivel itt áll a Heincrich-ház.
Heinrich Alajos szorgalmas és puritán német ember volt, vaskereskedést alapított Pesten, s mikor a fiai felnőttek, addig kergette őket az asztal körül, míg azok a másik híres pesti kereskedőcsalád lányait el nem vették feleségül. A ház 1893-ban épült meg, eklektikus stílusban, s 3 év múlva már az Iparművészeti Múzeum szolgáltatta belőle a kilátást. Az udvart sárga keramit burkolja, körben a raktárhelyiségek, a falon ma is látható egy falkút. Alkotója Zellerin Mátyás bádogos és ércműves, kinek műhelyéből a tatabányai turul szobor és az Operaház világítási berendezése is származik. 1912-ben toldották hozzá a szecessziós stílusú raktárépületet Sándy Gyula tervei alapján, akinek pl a Moszkva téri Postapalotát is köszönhetjük. A Heinrich család az első emeleten lakott, hogy ne kelljen sokat lépcsőzni, a többi szinteken pedig az alkalmazottaik, méghozzá békességben egymással. A háború alatt sok üldözöttnek adtak menedéket. 1948-ban a másfél évszázada hozzáértően vezetett vaskereskedést - volt-nincs -, elvette az állam. Egy darabig a Vasért Vállalat hasznosította az épületet, ma viszont egy pár üzlettől eltekintve üresen áll ! Pl a földszinten dolgozik Küllőkezű Edvárd, a biciklis, itt működik a Tilos Rádió, valamint a második emeletet iparművész lányok bérlik s munkálkodnak vidáman. A ház ma egy spanyol befektető tulajdona, aki szándékai szerint szállodává szeretné átépíteni.

Üllői úti homlokzat, a Vasért feliratot tartó szerkezet még büszkén ott virít:

Mária utcai raktárépület homlokzata:

Zellerin Mátyás falikútja az udvarban:

A lépcsőkön mai napig megvannak a szőnyeget rögzítő bigyók. És megnéztem, nem csak az első emeletig, ahol a főnök lakott, hanem följebb is, tehát a munkások is szőnyegen lépdelhettek !

Jópofa és szép:

Ma miért nem születnek ilyen igényes lépcsőházi korlátok ? Hülye kérdés mi ?

Homokfúvott üvegbetét a folyósón:

***

A Markó utcai Igazságügyi Palota ma három intézmények ad otthont : Kúria, Legfőbb Ügyészség, Fővárosi Ítélőtábla.
Az épület tervezésével Fellner Sándort bízták meg, viszont 1915-től az építéshez szükséges faanyagok egy részét és a munkásokat is hadi célokra vették igénybe, így az Igazságügy-minisztérium csak 1918-ra költözhetett be, majd az épület több minisztériumnak is otthont adott.
A Kúria 1849-ig az 1896-97-ben Huszmann Alajos által tervezett, mai Néprajzi Múzeum épületében működött, s itt ült Justitia is. Mai helyét a Markó utca 16-ban 1983-ban foglalta el. Ki kellett bontani a falat is, hogy a 4 négyzetméter alapterületű, 3 méter magas istennőt be tudják tuszkolni.