Először mérges lettem : miért kell nekem vasárnap hajnalban felébrednem, amikor alhatnék még !! Tök sötét van, meg se merem nézni az órát !
Pár percig így fortyogtam. Aztán meghallottam a madárraj csivitelését. Jajj, de helyesek, hogy dumálnak ! Kicsi lények, akiknek hangszer van a torkukban. Nem hiszem hogy azért, mert így kommunikálnak. Látott már valaki gólyacsapatot a térkép fölé görnyedve tanácskozni, hogy merre induljanak délnek ? Vagy a vadludak talán matematikai számításokat és ötletelést tartanak arra nézvést, hogy a x fő esetén hány fokos szögben kell követni a másikat a tökéletes V-alak eléréséhez ? Vagy esetleg legyen inkább R ??
Hát nem, ilyet még senki se látott. Akkor viszont a madarak csicsergési képessége pusztán az örömszerzést szolgálja ? Szerintem igen. Hát ez csodálatos !
.....
Kb 20-30 percig élvezhettem a kis szárnyasok énekét, majd egyszer csak csend lett.
Fél hét lesz....
Hát ezért kellett nekem vasárnap hajnalban felébrednem. Hogy halljam őket. És hogy megint és újra és ismételten rácsodálkozzak a természet adományaira.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése