Az író 1950-ben írt Henri Toulouse-Lautrec (1864-1901) grófi származású festőről, kinek szülei első unokatestvérek voltak, ezért genetikai rendellenesség következtében 152 centis, kissé torz külsejű férfi lett belőle, ám kárpótlásul erőt, mély érzésű lelket, öniróniát és tehetséget kapott az égiektől.
(Véleményem : a vagyon családban tartása céljából házasodtak a szülők egymás között ? Nos, akkor ez sikerült, hiszen ennek következtében frigyükből oly csúf ember született, hogy senki sem akart vele utódot nemzeni. Hurrá, megmaradt a PÉNZ!! )
"Végre is az ember percről percre éli az életet, mint ahogy a szőlőt is egyenként szemelgeti... Ha nyélbeütheti, hogy minden egyes percet kiélvezzen, minden cseppnyi időt, anélkül, hogy észrevenné, már magát az életet élvezi...."


.jpg)
.jpg)
.jpg)



.jpg)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése