Sokat törtem a fejem, mivel nem vagyok az a passzív pihenős fajta, tehát igen csekély mennyiségű mozit láttam eleddig, s azt hiszem ez már így is fog maradni. Ameddig a filmgyártás 180 fokos fordulatot nem vesz, s nem kezd értelmes és/vagy humoros történeteket bemutatni, addig rám ne számítsanak. Vallom, hogy az agresszivitást, az indulatok és érzések kontrollálatlan kiélését és a testi erőt értékként bemutató filmek igenis káros hatással vannak az emberek lelkületére. A magam részéről nem vagyok hajlandó lemondani szellemi és lelki fejlődésemről s csak olyan műsort nézek, ami elgondolkodtató, energiaszint-emelő, s a szórakoztatás kritériumának is megfelel.
Szóval a jelmezhez fontosnak tartottam, hogy karakteres ámde egyszerűen kivitelezhető legyen. Így ötlött eszembe Edward (na nem mintha ezt a filmet láttam volna....). Nem kell hozzá más, csak hintőpor, rúzs, arcpirosító, nadrágtartó és haj. Ez utóbbival gondban voltam, de szerencsére már fel van találva a jelmezkölcsönző intézménye.
Mivel mindenem nem lehet, ezért rúzsom se nincs. Szerencsére uncsinővérem viszont van, aki volt olyan kedves és elsőbbségivel postára adott részemre pipere-eszközöket. Amik sosem érkeztek meg !
Mint utóbb uncsinővérem elmondta, egy duci A/4-es borítékban még művészi rajzeszközöket is feladott részemre nagy szeretettel, mert tudja, hogy néha rajzolgatok. Ám a Magyar Posta egyik kíváncsi természetű dolgozója lenyúlta a csomagot, megfosztva ezzel feladót és címzettet az adás és a megajándékozottság örömétől, viszont keserűséget adván cserébe.Fel nem foghatom az ilyen ember rövidlátását : lehet, hogy gazdagabb lett pár ceruzával meg egy rúzzsal, de szegényebb lett emberi tartásban, egyúttal a Magyar Posta jó hírét megtépázva, az amúgy is megcsappant forgalmukat újabb két ember bizalomvesztése miatt tovább csökkentette.
Ráadásul a jelmezem nem nyert, bár sokan voltak akinek tetszett, de nem elegen.
