Az egész úgy kezdődött, hogy 1803-ban Sándor Vince és neje, Szapáry Anna, boltoltak egy jó kis telket a Georgi Platzon. Homályba vész, hogy Pollack Mihály vagy Johann Aman vetette kockás papírra a tervrajzot, lényeg az, hogy a kész kégli homlokzatára felvésték hogy MDCCCVI (ejtsd: emdécécécévi). Számtalan tivornya után itt fogant a kis Móricka, aki felcseperedvén igen bohém életmódot folytatott. Krúdy papa elárulta nekünk, hogy az ifiúr imádott lóháton becsörtetni a szalonba - aaahhhh mily romantikus lehetett !! E semmirekellő ifjú nem átallotta Széchenyinek odavetni - biztos lóhátról -, hogy egy Duna-híd megépítésére szívesen kicsengetné fél vagyonát. (Nem tudom, ma áldozna valaki a végkielégítéséből a köz érdekében???)
1851 októberében Magyarország katonai és polgári kormányzójának kinevezett Albrecht főherceg költözött a Sándor Palotába, 1867-ben a Magyar Állam kibérelte, 1881-ben pedig inkább megvette az akkori tulajtól, a Pallavicini családtól. A szép Andrássy Gyula hozta a cuccát. (Arról sajnos nem szól a fáma, hogy Sissivel sikerült-e légyott. Pedig kíváncsi lennék a szaftos részletekre.... Na mindegy.)
Tisza Kálmán, Szapáry Gyula, Lónyay Menyhért, Tisza István, Wekerle Sándor, Bánffy Dezső, Széll Kálmán, majd az első világháború után többek között Bethlen István, Gróf Károlyi Gyula, Gömbös Gyula, Imrédy Béla, vagy Darányi Kálmán tartotta itt kormányüléseit; az ország sorsát meghatározó döntéseket hozva e termekben. Gróf Teleki Pál miniszterelnökként két ízben is a palota lakója lehetett, de 1941 április 2-ról 3-ra virradó éjjel kiköltözött: a háborúba sodródás lelkiismereti terhe alatt e falak között vetett véget önkezével életének.
A 2. vh-ban persze földig rombolták a kéglit, mert az akkor jó ötletnek tűnt.
Egészen 1989-ig a bel- és külföldi turisták megcsodálhatták a romot, míg végül 1997-ben végre valaki fontosnak tartotta a felújítást.
Na és mi ezt jól megnéztük, egy órát álltunk sorba érte, majd kb 5 perc alatt átsuhantunk 5 termen, merthogy többe nem engedtek be. Úgyhogy Sólyom Úr nyugodtan tartózkodhatott otthon slafrokban, nem kellett addig moziba mennie míg a nép feldúja otthona békéjét a koszos cipőikben, kiflit majszolva, laposüvegből pálinkázva és disznó vicceket mesélve, nyársra fűzött szalonnával a kézben, áh!
Hát így esett e történelmi falak közt tett röpke ám áhitatos látogatásunk. (Várjá, nem itt láttam kiírva hogy albérleti szoba kiadó? Vagy nem? Á mindegy, úgyis szar a közlekdés!)
1987-88 PeCsa: Old Boys Bátyussal
A szeretet rendjei:
Az egész úgy kezdődött, hogy 1803-ban Sándor Vince és neje, Szapáry Anna, boltoltak egy jó kis telket a Georgi Platzon. Homályba vész, hogy Pollack Mihály vagy Johann Aman vetette kockás papírra a tervrajzot, lényeg az, hogy a kész kégli homlokzatára felvésték hogy MDCCCVI (ejtsd: emdécécécévi). Számtalan tivornya után itt fogant a kis Móricka, aki felcseperedvén igen bohém életmódot folytatott. Krúdy papa elárulta nekünk, hogy az ifiúr imádott lóháton becsörtetni a szalonba - aaahhhh mily romantikus lehetett !! E semmirekellő ifjú nem átallotta Széchenyinek odavetni - biztos lóhátról -, hogy egy Duna-híd megépítésére szívesen kicsengetné fél vagyonát. (Nem tudom, ma áldozna valaki a végkielégítéséből a köz érdekében???)
"Élete bánatok és szerencsétlenségek sorozata, a szerelmi boldogság soha nem adatott meg neki - és ő lett a magyar költészet egyik legnagyobb szerelmi lírikusa. Ahhoz az idegbetegségig túlérzékeny fajtához tartozott, amelyről azt szokták mondani, hogy „nem e világra való". S ezt olyannyira tudta, hogy - vallásos volta ellenére - életében több ízben is ki akart lépni az életéből, míg ötvennégy éves korában sikerült öngyilkossággal véget vetnie az életnek. Költői skálája nem túl széles, de érzelmek mélységében, szívhez szóló meghittségben senki se tehető elébe.Még Nagyváradon találkozott az életre szóló reménytelen szerelemmel. Anna igazán nem az a nő volt, aki méltó lett volna a költő magasztos szerelmére. Ismeretségük nem is volt tartós, de ő lett mindvégig Juhász Gyula számára a nő, a szerelem jelképe. Az Anna-versekben megjelenő Annának valójában vajmi kevés köze van ahhoz a ledér nagyváradi lányhoz, aki nevet adott a halhatatlan szerelemnek. Költői alakjában összeolvadnak a költő későbbi reménytelen szerelmei is. Ha megadatik neki a köznapi értelemben vett boldogság, akkor valósznű, hogy nem születtek volna meg a versei."
Michael Jackson nem fehérítette a bőrét, hanem a vitiligo nevű gyógyíthatatlan betegségben szenvedett. Nem aludt oxigénsátorban és nem zaklatott kiskorúakat. Viszont a vádak súlya alatt egészsége megromlott, ekkor kezdett nyugtatókat, altatókat szedni. Egy ízben pizsamában jelent meg a tárgyaláson.
