BÚÉK

világbéke és csirkepálesz, hajrá!

Márai Sándor: Füveskönyv

"Boldogság természetesen nincsen, abban a lepárolható, csomagolható, címkézhető értelemben, mint ahogy a legtöbb ember elképzeli. Mintha csak be kellene menni egy gyógyszertárba, ahol adnak, három hatvanért, egy gyógyszert, s aztán nem fáj többé semmi. Mintha élne valahol egy nő számára egy férfi, vagy egy férfi számára egy nő, s ha egyszer találkoznak, nincs többé félreértés, sem önzés, sem harag, csak örök derű, állandó elégültség, jókedv és egészség. Mintha a boldogság más is lenne, mint vágy az elérhetetlen után!
Legtöbb ember egy életet tölt el azzal, hogy módszeresen, izzadva, szorgalmasan és ernyedetlenül készül a boldogságra. Terveket dolgoznak ki, hogy boldogok legyenek, utaznak és munkálkodnak e célból, gyűjtik a boldogság kellékeit, a hangya szorgalmával és a tigris ragadozó mohóságával. S mikor eltelt az élet, megtudják, hogy nem elég megszerezni a boldogság összes kellékeit. Boldognak is kell lenni, közben. S erről megfeledkeztek."

Márai Sándor: Füveskönyv

"Nagyon kell vigyázni azokra az emberekre, akiknek igazuk van. Például, nagy méltánytalanság, galádság sújtotta őket: elrabolták munkájuk gyümölcsét, szabadságukat,
megölték kedvesüket, s mindezt jogtalanul cselekedték mohó, vagy aljas vagy kegyetlen emberek. Ezeknek az embereknek igazuk van, s úgy járnak a világban, mint a lángoló fáklya, vörhenyes vésztüzet hordoznak körül, a maguk kétségtelen igazságát. S kárpótlást akarnak, vagy bosszút akarnak, s néha maguk sem tudják, mit is akarnak? – csak történjen valami... Ezek a szerencsétlenek nagyon veszélyesek, mert igazuk van; minden ember veszélyes, akinek igaza van és tudja ezt.
A gyakorlatban csak a bűntudatos emberekkel lehet megvalósítani az együttélést, azokkal, akik rossz fát is tettek a tűzre, így vagy úgy, s ezt tudják. Ezekkel lehet működtetni a társadalmakat. A megsértettek, s azok, akiknek feltétlenül igazuk van, rosszabbak, mint az egykönyvű emberek. Mert ezeknek csak egy igazságuk van, s azt akarják, hogy az egész világ ezt az egyetlen igazságot, az ő méltatlan szenvedéseik igazságát szolgálja. Értelmi és érzelmi érvekkel egyáltalán nem lehet közeledni hozzájuk. Meg kell várni, amíg az idő kiszívja lelkükből az első fájdalom kígyómérgét.
Akkor megnyugosznak. S egy napon ráeszmélnek, hogy ők, az igaztalanul üldözöttek és megkínzottak, igen, ők is felelősek mindazért, ami történt. Mindenki felelős azért,ami történik vele. Akkor vigasztald őket; ne előbb."

mindenkinek

békés, vidám ünnepet, az sem baj ha nincs bejgli

bodies

A "Bodies... The Exhbition" a floridai Tampában nyílt meg 2005 augusztusában, és azóta bejárta a világot: Kopenhága, Bécs, Madrid, Buenos Aires, Barcelona, Cincinnati, Santiago, Branson, Prága, Lisszabon, Pittsburgh, San Diego, Las Vegas, New York, Fort Lauderdale, Hartford, San Antonio és Washington D.C. után most Budapesten is megtekinthető. A kiállításon természetes halállal elhunyt emberek - 15 test, embriók, csontok, érhálózat és kb 200 szerv - látható. A vegyi eljárás akár 1 évnél is tovább tart, először a vizet vonják ki a testekből, majd folyékony szilikon gumival töltik fel azokat, ami aztán egy idő után megszilárdul és gumiszerű anyaggá változtatja őket - anélkül, hogy szemmel látható elváltozások következnének be akár a bőrben, akár a csontokban vagy belső szervekben.
Így még sosem láttuk, nagyon érdekes !! Kissé dermesztő, hogy a csontig felhántott ember kezén ott a köröm, a felvágott koponyában megtekinthető agy mellett a szemhéjon látható a szempilla, a natúr kiterített bőrön virítanak a szőrszálak... Ezek az emberek állítólag élő rokon nélkül hunytak el, s ők maguk sem járultak hozzá, hogy haláluk után kipreparálják és kiállítsák a testüket a nagyközönség számára. De én úgy gondolom, jó dolog, hogy holtukban is hasznosak lehetnek. A lényegük nekik is a lelkük, mely hiszem, hogy tovább él, s majd beköltözik egy kiválasztott testbe, hogy tovább fejlődhessen....

Reményik Sándor: Sziklák

A kősziklákat mindíg irigyeltem,
Kik állnak büszkén, mozdulatlanul,
Állják a villámot, ha rájok sujt,
S a harmat csöppjét, ha fejökre hull.
Számukra soha sincs "talán", se "hátha",
Mint dogmák állnak, oly konok-keményen,
Mint zord, erős és önhitt férfiak,
És hófuvásos, sivatag-nagy télben
Fejükön csipkés jégből a sisak.
A kősziklákat mindíg irigyeltem.

A kemény szót most megtanulom én is,
De szívem bánja, mit kimond a szám,
Ajkamon éles az ige, mint a kard,
De belül egy hang kérdez: "igazán?"
S a lélek ernyedt, tompa, szárnyszegett.

Már megtanulok én is síkraszállni,
S nem hajigálni kő helyett kenyeret,
S lenni kőszírt, mely int és fenyeget,
Kőszikla, mit meg nem ingat semmi.
Kőszikla, min a csákány eltörik.

Ó, de belül fáj keménynek lenni

A titok

több könyv is kapható e témában, de nem írom le a címüket, a Bibliában is szerepel a mondat: "kérjetek s megadatik néktek", - bár ezt a művet nem olvastam de ez egy másik téma -, lényeg, hogy kellő önismeret és racionalitás megléte esetén működik a vonzás törvénye, a problémák akkor szűnnek meg, ha elengedted őket, mivel már nem arra összpontosítasz: "s akkor magától megnyílik az ég", ha áttérsz a pozitív szemléletmódra, akkor a jóból kapsz többet, sőt állítólag üres parkolóhely is rendelhető, ezt még nem próbáltam ki, mert a városban nem autózok, egyébként is nekem akkora hely kell a beparkoláshoz ahol 2 kamion is elfér :-) szóval én az egészség mellett 4 dolgot kértem az Univerzumtól, ebből kettőt már megkaptam úgy, hogy szinte semmit sem kellett tennem érte, a másik kettő megvalósulásához pedig az Uni elém rakta a lehetőséget, köszönöm

A költő:

1890. augusztus 30. Kolozsvár - 1941. október 24. Kolozsvár
Erdélyi evangélikus költő. Kolozsvári jogi tanulmányait szembetegsége miatt nem fejezte be. 1916-tól csak az irodalomnak él. 1921-től a Pásztortűz főszerkesztője. 1926-ban az Erdélyi Helikon alapító tagja. 1937-ben és 1941-ben Baumgarten-díjat kapott. 1941-ben posztumusz az MTA nagydíjával ismerték el munkásságát.
A Házsongárdi temető lutheránus részébe temették, sírfelirata az idézet: "Egy lángot adok, ápold, add tovább..."

Reményik Sándor: Úgy fáj már minden...

Úgy fáj már minden, minden idebenn:
A szó, s a mozdulat, s a csend is fáj,
Minden, mi általreszket szívemen,
Legyen az ember, muzsika, vagy táj,
Úgy fáj már minden, minden idebenn.
De néha egy-egy halk szó símogat,
S rejtekúton a szívembe talál,
S álomba ringatja a kínokat,
Elaltatja a multat, s a jövőt.
Pedig be nehéz megtalálni már
Az ösvényt, a szívembe vezetőt.
Gyom és gaz benőtte az utakat,
Ördögpalánták ágaskodnak rajtok:
Száraz kórók és keserű füvek,
Minden, mi beteg szívemből kihajtott.
Mártír a szó, mely jó hozzám ez úton,
És szent a szív, mely küldi őt ezen,
S mely liliomok magvát hinti el
Ott, hol különben csak bogáncs terem.
Áldott az óra és áldott a szél,
Mely liliomok messze magvát hozza,
Magot, melyből a békesség kikél.

Reményik Sándor: Kegyelem

Először sírsz.
Azután átkozódsz.
Aztán imádkozol.
Aztán megfeszíted
Körömszakadtig maradék erőd.
Akarsz, egetostromló akarattal.
S a lehetetlenség konok falán
Zúzod véresre koponyád.
Azután elalélsz.
S ha újra eszmélsz, mindent újra kezdesz.
Utoljára is tompa kábulattal,
Szótalanul, gondolattalanul
Mondod magadnak: mindegy, mindhiába:
A bűn, a betegség, a nyomorúság,
A mindennapi szörnyű szürkeség
Tömlöcéből nincsen, nincsen menekvés!
S akkor – magától – megnyílik az ég,
Mely nem tárult ki átokra, imára,
Erő, akarat, kétségbeesés,
Bűnbánat – hasztalanul ostromolták.
Akkor megnyílik magától az ég,
S egy pici csillag sétál szembe véled,
S olyan közel jön, szépen mosolyogva,
Hogy azt hiszed: a tenyeredbe hull.
Akkor – magától – szűnik a vihar,
Akkor – magától – minden elcsitul,
Akkor – magától – éled a remény.
Álomfáidnak minden aranyágán
Csak úgy magától – friss gyümölcs terem.
Ez a magától: ez a Kegyelem.

'Hol van a boldogság mostanában?" - újra arc-kiállítás

számomra egy virág illatában, gyerekekben, a zenében, egy jó könyvben a kerti padon, a színekben, a küzdésben, egy mosolyban, egy érintésben, a jóságban, nagy társas röhögésekben, az alkotásban, egy somlói galuskában vagy egy pohár vízben....

edvin marton

számomra hatalmas élmény volt élőben látni és hallani őt tegnap, nem érdemtelenül nyerte meg az első díjat s használatra az 1697-ből származó Stradivariust, ezen kívül jópofa előadó s zeneszerző, persze ne legyen minden tökéletes, a színpadi hangosítás katasztrofálisan gyenge volt, de ez nem tudta elvenni a jó kedvemet, köszönjük Edvin (a szivedet is) és további sok sikert!!!!!

http://www.youtube.com/watch?v=KzxKOF_d-cg

falu

pár napot töltöttem a vidéki rokonomnál :-)

nem egészen értem, hogy a magyar falvak zöme miért elhanyagolt és csúnya, amikor ez nem pénzkérdés, rendben tartani a portát és kiültetni két tő büdöskét meg egy muskátlit az ablakba csak némi igényesség kérdése, na ahol én jártam, az olybá tűnt mint egy svájci falucska, mondjuk ezen a képen pont nincs egy szál virág se, csak én :-)

nem ide tartozik, csak erről eszembe jutott, azt is furcsálltam anno, hogy a szocialista országokban tervezett autók mér nem bírnak olyan jól kinézni mint a nyugatiak

(be kell látnom, ezen a képen úgy nézek ki mint egy kígyó: kis fej, széles nyak, és a keresztben lenyelt kiselefánt)

közhely

najó, nem borzolom a kedélyeket, tessék itt egy valamilyen rózsafajta, ami azért ilyen színű, hogy ide illjen

objektíve

meg kéne már szabadulnunk a sémáktól, néha újragondolni a belénknevelt-társadalmilag elfogadott-hagyományos stb. paneleket, miért kell korlátokat állítani, miért nem lehet szabadon szemlélődni, véleményt formálni, egyszersmind racionálisan tekinteni valamire, igen, szerintem ez a hernyó szép

Szép új világ?

hozzá csipszet, kapcsód be a klímát, kapcsód ki a pléjsztésönt, megéheztem, üssé má össze egy porlevest, jó ez a művirág, nem igényes, nézzük a zolimpiját, kimutathatatlan a doppingszer, télleg, láttad a gizi új szilikonnyát??? jó lesz hávájra

40+

az ember egy darabig cipeli magával a "negatív élmények" feliratú táskáját, időnként szenved rajtuk egy kicsit, próbál tanulni belőlük, de amikor már nagyon tele van, akkor úgy dönt hogy leteszi és onnantól nem nyit újat, sőt a "pozitív élmények" című cuccos is veszít jelentőségéből, a múlt elmúlt, a jövő még nincs, kit érdekel? majdnem mindegy, hisz minden érzés ismerős már, sikerélmény vagy kudarc, öröm vagy fájdalom, szia megint itt vagy? na akkor tegyük a dolgunkat tovább, jó hogy süt a Nap, jó hogy esik az eső, jó hogy sok a munkám, jó hogy van időm pihenni stb. de ez az egész csak kényszermegoldás, én jobban szeretném, ha lenne egy "negatív élmények" feliratú táskám áttekinthető tartalommal, és lenne egy "pozitív élmények" című feneketlen cuccom, ezért az egyiket kigyomláltam a másikat meg csak töltöm-töltöm ezer aprósággal, minden csakis tőlem függ

őfelsége a macska

háziasítása már 9500 évvel ezelőtt elkezdődött, ie. 525-ben Kambüszész perzsa király Pelusium ostrománál macskákat használt élő pajzsként s így az egyiptomi katonák nem támadták meg a seregét, az 1.században görögök kicsempésztek pár példányt, mire a fáraó csapatokat küldött a visszaszerzésükre, 1484-ben VIII. Ince pápa pogány állatoknak kiáltotta ki őket, a keresztény egyház a sátán képmásának tekintette őket, híveinek a macskák megkínzását és megölését javasolta, mely hatásra számuk csökkent, a patkányok óriási számban elszaporodtak, s ez tehető felelőssé sok járvány - köztük a pestis - megjelenéséért is, a legenda szerint Mohamed próféta inkább levágta köntöse ujját, minthogy felébressze a rajta alvó macskáját, a buddhizmusban a mcacskalét a a jók privilégiuma,
hát igen ellentétes érzelmeket vált ki ez az intelligens, szép és független állat, én speciel imádom őket, szerénytelenül némi hasonlóságot fedeztem fel köztünk, lehet hogy azért mert a kínai asztrológia szerint a macska évében születtem, szóval erre a nyakláncként hordható kis üveglapra festettem egy csíkos cicát

patchwork

fejembe vettem, hogy tudok varrni, s innentől kezdve már könnyű dolgom volt, összebarkácsoltam egy cipzáros nadrágot, lehet hogy egy varrónő heves zokogásban törne ki ha meglátná, node én büszke vagyok rá, ezek után ez a foltvarró technikával összeütött párnahuzat gyerekjáték volt, persze ez is úgy készült, hogy a hátralévő munkálatokkal fordított arányban nőtt a kiváncsiságom hogy vajh milyen lesz, s ezért aztán szokás szerint kissé elrontottam a végén, de ez nem is látszik, úgyhogy kizárólag elismerő szókat fogadok el és szóljanak a fanfárok is, ha kérhetem

what's the time?

itt egy óra, én rajzoltam a számlapját, nekem tetszik, ráadásul most találtam meg, hogy hol kell beállítani a helyi időt itt

libusbögre

hobbyboltokban kapható kerámiafestékkel lehet pingálni, utána sütőben "megizzasztani" egy kicsit, de vigyázat, ne a legmagasabb hőfokon és ne túl sokáig, mert akkor tényleg megsül: átmegy barnába az összes szín, a használat során úgyis kopik sajnos, de vázának vagy fogkefetartónak ideális darab

carpe diem

láttál már rodeobikán egyensúlyozó tízévest? arcán lassan a feszült koncentráció ráncait kisimítja a pillanat öröme, a sikerélmény boldogsága, néha önfeledten felnevet, megszűnik körülötte a világ, ő még tudja a titkot, percnyi különbséggel sírni és nevetni, nem rágódni a múlton és nem félni a jövőt, míg bele nem taposunk gondtalan világába, hogy aztán végül megküzdjön önmagáért és évek múlva immár tudatosan elérje lelke nyugalmát

Zemplén

"tájképminőség, mint rekreációs erőforrás" - a megfogalmazás riasztó, nem is én találtam ki, ám a hely tényleg szép, mi egy 87 lelket számláló zsákfaluban, Varbócon időztünk, harapni lehet a levegőt, ezerszínű a zöld és símogató a csend, Aggtelek 20 km, a Rakaca víztározó alja kissé csúszós iszapos, de pár lépés után már nyakig ér, kellemes úszni benne, a fürdőruhánk tiszta zöld lett belül, persze ki lehetett mosni, szóval menjetek oda, de előtte vásároljatok be, mert a boltok nyitvatartása olyan rövid, hogy nehéz elcsípni

miért is?

exhibicionizmusom az nem nagyon van, ám szeretem osztani az észt - erről a barátnőm tudna mesélni! -, valamint ha sikerül összekreatívkodnom valami közönségképes darabot bármiből, na azt szívesen megmutizom :-)

de nem ér kiröhögni!!!

elsőként talán a gipsz-arcokat tenném közszemlére, ez a három színes itt.

nem az a vigyorgós jobboldalt!

ide kerül majd a cím

csak rájövök, hogy hogy kell használni ezt az izét!
és miért nem tudja, hogy hány óra van???

próbacseresznye