edvin marton

számomra hatalmas élmény volt élőben látni és hallani őt tegnap, nem érdemtelenül nyerte meg az első díjat s használatra az 1697-ből származó Stradivariust, ezen kívül jópofa előadó s zeneszerző, persze ne legyen minden tökéletes, a színpadi hangosítás katasztrofálisan gyenge volt, de ez nem tudta elvenni a jó kedvemet, köszönjük Edvin (a szivedet is) és további sok sikert!!!!!

http://www.youtube.com/watch?v=KzxKOF_d-cg

falu

pár napot töltöttem a vidéki rokonomnál :-)

nem egészen értem, hogy a magyar falvak zöme miért elhanyagolt és csúnya, amikor ez nem pénzkérdés, rendben tartani a portát és kiültetni két tő büdöskét meg egy muskátlit az ablakba csak némi igényesség kérdése, na ahol én jártam, az olybá tűnt mint egy svájci falucska, mondjuk ezen a képen pont nincs egy szál virág se, csak én :-)

nem ide tartozik, csak erről eszembe jutott, azt is furcsálltam anno, hogy a szocialista országokban tervezett autók mér nem bírnak olyan jól kinézni mint a nyugatiak

(be kell látnom, ezen a képen úgy nézek ki mint egy kígyó: kis fej, széles nyak, és a keresztben lenyelt kiselefánt)

közhely

najó, nem borzolom a kedélyeket, tessék itt egy valamilyen rózsafajta, ami azért ilyen színű, hogy ide illjen

objektíve

meg kéne már szabadulnunk a sémáktól, néha újragondolni a belénknevelt-társadalmilag elfogadott-hagyományos stb. paneleket, miért kell korlátokat állítani, miért nem lehet szabadon szemlélődni, véleményt formálni, egyszersmind racionálisan tekinteni valamire, igen, szerintem ez a hernyó szép

Szép új világ?

hozzá csipszet, kapcsód be a klímát, kapcsód ki a pléjsztésönt, megéheztem, üssé má össze egy porlevest, jó ez a művirág, nem igényes, nézzük a zolimpiját, kimutathatatlan a doppingszer, télleg, láttad a gizi új szilikonnyát??? jó lesz hávájra

40+

az ember egy darabig cipeli magával a "negatív élmények" feliratú táskáját, időnként szenved rajtuk egy kicsit, próbál tanulni belőlük, de amikor már nagyon tele van, akkor úgy dönt hogy leteszi és onnantól nem nyit újat, sőt a "pozitív élmények" című cuccos is veszít jelentőségéből, a múlt elmúlt, a jövő még nincs, kit érdekel? majdnem mindegy, hisz minden érzés ismerős már, sikerélmény vagy kudarc, öröm vagy fájdalom, szia megint itt vagy? na akkor tegyük a dolgunkat tovább, jó hogy süt a Nap, jó hogy esik az eső, jó hogy sok a munkám, jó hogy van időm pihenni stb. de ez az egész csak kényszermegoldás, én jobban szeretném, ha lenne egy "negatív élmények" feliratú táskám áttekinthető tartalommal, és lenne egy "pozitív élmények" című feneketlen cuccom, ezért az egyiket kigyomláltam a másikat meg csak töltöm-töltöm ezer aprósággal, minden csakis tőlem függ

őfelsége a macska

háziasítása már 9500 évvel ezelőtt elkezdődött, ie. 525-ben Kambüszész perzsa király Pelusium ostrománál macskákat használt élő pajzsként s így az egyiptomi katonák nem támadták meg a seregét, az 1.században görögök kicsempésztek pár példányt, mire a fáraó csapatokat küldött a visszaszerzésükre, 1484-ben VIII. Ince pápa pogány állatoknak kiáltotta ki őket, a keresztény egyház a sátán képmásának tekintette őket, híveinek a macskák megkínzását és megölését javasolta, mely hatásra számuk csökkent, a patkányok óriási számban elszaporodtak, s ez tehető felelőssé sok járvány - köztük a pestis - megjelenéséért is, a legenda szerint Mohamed próféta inkább levágta köntöse ujját, minthogy felébressze a rajta alvó macskáját, a buddhizmusban a mcacskalét a a jók privilégiuma,
hát igen ellentétes érzelmeket vált ki ez az intelligens, szép és független állat, én speciel imádom őket, szerénytelenül némi hasonlóságot fedeztem fel köztünk, lehet hogy azért mert a kínai asztrológia szerint a macska évében születtem, szóval erre a nyakláncként hordható kis üveglapra festettem egy csíkos cicát

patchwork

fejembe vettem, hogy tudok varrni, s innentől kezdve már könnyű dolgom volt, összebarkácsoltam egy cipzáros nadrágot, lehet hogy egy varrónő heves zokogásban törne ki ha meglátná, node én büszke vagyok rá, ezek után ez a foltvarró technikával összeütött párnahuzat gyerekjáték volt, persze ez is úgy készült, hogy a hátralévő munkálatokkal fordított arányban nőtt a kiváncsiságom hogy vajh milyen lesz, s ezért aztán szokás szerint kissé elrontottam a végén, de ez nem is látszik, úgyhogy kizárólag elismerő szókat fogadok el és szóljanak a fanfárok is, ha kérhetem